Munkában a „hálózat” – újabb támadást indítottak Magyarország és a Kúria elnöke ellen

Matusik Tamás, az Országos Bírói Tanács (OBT) korábbi elnöke a napokban lejárató cikkben intézett támadást Magyarország, illetve Varga Zs. András, a Kúria elnöke ellen a Verfassungsblog nevű balliberális német politikai portálon, amely rendszeresen kritikát fogalmaz meg hazánkkal szemben. Az Országos Bírósági Hivatal (OBH) tanácsadója a bírókkal szemben támasztott politikai semlegesség követelményét relativizálva kérdőjelezte meg a Kúria elnökének szakmai integritását – írta a Tűzfalcsoport blog elemzésében.

A német lap kapcsán ismertették, hogy annak hasábjain Soros György bizalmasai (például Kim Lane Scheppele) és kulcsszervezeteinek (pl. CEU, Eötvös Károly Közpolitikai Intézet stb.) képviselői is előszeretettel publikálnak hasonló mód támadó hangnemű írásokat.

A Tűzfalcsoport arra hívta fel a figyelmet, hogy Matusik szó szerint megismétli „a hazai ellenzék politikai szereplői és a progresszív uniós elit által visszatérően hangoztatott, elfogult vádakat, amelyek eloszlatásához, amint az a lengyel példából is látható, csupán egy, a liberális mainstreamnek tetsző kormányváltás szükséges, legyenek bármilyen antidemokratikusak is az ezt követő folyamatok”.

Az OBT korábbi elnöke olyan vádakat sorol fel, minthogy „Magyarország jelentős kihívásokkal néz szembe az igazságszolgáltatás függetlenségét illetően”, „a magyar bíráknak több mint egy évtizede különböző jogsértéseket kell elviselniük” vagy hogy „hazánk a teljes körű bírói hatalomátvétel küszöbén áll”. 

Ezt követően azt állítja, hogy Varga Zs. András, a Kúria elnöke nyomásgyakorlással próbálja megakadályozni a bírák véleménynyilvánítását, szerinte a közelmúltban meg is fenyegette a jogalkalmazókat. 

Matusik mindezt arra alapozza, hogy Varga Zs. az OBT tavaly december 11-i ülésén, miután – okiratokkal bizonyított tények alapján – bemutatta, hogy a kormánnyal kötött négyoldalú megállapodással kapcsolatban a nyilvánosságban megjelent aggályok, többek között a bírói függetlenség sérelme, vagy az illetményrendezés és a szervezeti reformok utólagos összekapcsolása, nem felelnek meg a valóságnak. A blog szerint e ténnyel az érintetteknek is tisztában kellett lenniük. Több ízben is szakmai nemtetszését fejezte ki a bírókat megtévesztő, tiltakozásra 2– például az utcai demonstrációra –  való buzdítás miatt, és az ebben résztvevők (pl. a szolgálati bíróságok elnökei) elfogult magatartásával összefüggésben – írták.

A Tűzfalcsoport hangsúlyozta, 

 az érintettek részéről, amely az igazságszolgáltatás tekintélyére és az abba vetett társadalmi bizalomra is rombolólag hatott.

Világos és egyértelmű megfogalmazás

A magyar jogszabályok azonban a bírói függetlenség kérdésében – amelynek alapvető feltételei a pártatlanság és a politikai tevékenység tilalma – világosan és egyértelműen fogalmaznak. Idézték Magyarország Alaptörvényének 26. cikke (1) bekezdését, amely deklarálja a bírói függetlenség alkotmányos követelményét, rögzítve, hogy a bírák nem lehetnek tagjai pártnak, és nem folytathatnak politikai tevékenységet. A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény az összeférhetetlenségi szabályok között ugyancsak megállapítja a politikai tevékenység tilalmát, továbbá, hogy a bírók nem veszélyeztethetik függetlenségüket, pártatlanságukat, és nem kelthetik ennek látszatát sem.

Végül, mint a bírókkal szembeni morális elvárásoknak megfelelő etikai normák gyűjteménye, a Bírák Etikai Kódexéről és annak elfogadásáról szóló 16/2022. (III.2.) OBT határozat, habár a korábbiakhoz képest jóval megengedőbb tartalommal (ennek kapcsán a Kúria elnökének indítványa nyomán jelenleg is utólagos normakontroll iránti eljárás van folyamatban az Alkotmánybíróság előtt) szintén rögzíti, hogy bíró nem folytathat politikai tevékenységet, valamint, hogy a nyilvánosság előtt tartózkodnia kell a politikai megnyilvánulásoktól. 

A fentiekhez hozzáfűzték a régi Kódex emellett azt az előírást is tartalmazza, miszerint: „A bíró nem támogathat olyan vállalkozást, karitatív, illetve civil szervezetet, mely politikai tevékenységhez köthető”. Mindez pedig azért kiemelten fontos – amint arra Varga Zs. András is rámutat indítványában –, mivel a politikai tevékenység folytatása nem korlátozódik kizárólag a pártpolitikai tevékenységre. Az ezzel kapcsolatos tilalom tehát kettős: 

A bírói hatalom függetlenségét ugyanis a politikai befolyás mellett, a szélesebb nyilvánosság befolyása is veszélyeztetheti – húzták alá.

Számos olyan nyomásgyakorló szervezet tevékenykedik

A blog megjegyzi, hogy manapság is számos olyan nyomásgyakorló szervezet tevékenykedik, amelyek a politikai pártokhoz informálisan kötődnek, potenciális veszélyt jelentve ezáltal a bírói függetlenségre és pártatlanságra.

Ezeknek a bírósági szervezettől való távoltartása legalább olyan fontos, mint a vállaltan politikai szervezeteké – jegyezte meg a Tűzfalcsoport.

A bírók véleménynyilvánításhoz fűződő jogával kapcsolatban annyit hozzátettek, hogy arról az Emberi Jogok Európai Bírósága a Panioglu v. Romania ügyben már kimondta, hogy bár a bírák is részt vehetnek azon társadalmi vitában, melynek tárgya az igazságszolgáltatás működése, azonban tőlük elvárható, hogy visszafogottabban nyilvánítsanak véleményt kollégáik munkájáról és tartózkodniuk kell a véleményük sajtóban való kinyilvánításától – sorolták. 

Az elemzésben végül kiemelték, 

 hiszen az alapjaiban rombolja az egész igazságszolgáltatásba vetett hitet és közbizalmat. 

Nyitókép korábbi felvétel. Fotó: U. S. Embassy Budapest hivatalos Facebook-oldala